Proforma számlával kapcsolatos gyakran ismételt kérdések

Proforma és díjbekérő

A porforma számla és a díjbekérő kb. ugyanazt jeleni: egy nem hivatalos értesítés a vevőnek arra vonatkozóan, hogy pénzügyi teljesítést várunk tőle még a termék átadása vagy szolgáltatás nyújtását megelőzően. Egyik sem könyvelési bizonylat. Mindkét esetben a pénz megérkezését követően haladéktalanul ki kell állítani egy számlát vagy előleg számlát, ami viszont már szigorú számadású bizonylat. Az eVIR különböző módon használja a proforma számlát és a díjbekérőt:


A Proforma számlát le kell adni a könyvelőnek?

A proforma számla a nevével ellentétben nem igazi számla. Nem szigorú számadású bizonylat, így azt a könyvelésben semmire nem lehet használni, tehát nem kell önálló bizonylatként a könyvelőnek átadni. Az eVIR tud hivatkozni a forrásbizonylatok bizonylat számára, tehát ha egy proforma számla alapján történt egy átutalás aminek a közleményében a vevő a proforma számla számára hivatkozott, majd ez alapján készült egy előlegszámla, akkor az előlegszámla hivatkozik a proforma számla számára. Ilyen esetben esetleg célszerű a proforma számlát és az előlegszámlát együtt kezelni.


Proforma és a pénzügy

Sem a díjbekérő, sem a proforma számla nem szerepel a pénzügyben, mivel ezek nem pénzügyi bizonylatok. Amikor pénzügyi teljesítés történik ezekre hivatkozva, akkor kell létrehozni azt a számlát, ami viszont már belekerül a pénzügybe. Fontos még tudni azt is, hogy: