Pénzügyi kerekítés

A 27%-os ÁFA kulcs bevezetésével eljött az az időszak, amikor rengeteg kerekítési probléma keletkezett, mert vannak olyan összegek, amelyeket lehetetlen úgy kiszámlázni, hogy számtanilag is korrekt legyen a nettó+ÁFA=bruttó képlet, a matematikai kerekítési szabályokat is betartjuk, és az ÁFA összege is egész szám legyen, ahogy az elvárt.

Persze ez csak olyan helyen okoz problémát, ahol nem egyszerűsített számlát vagy nyugtát állítanak ki, ahol van arra lehetőség, hogy kizárólag bruttó összegek szerepeljenek a bizonylaton, és csak kerül feltüntetésre, hogy a bruttó árból mennyi az ÁFA tartalom. Jelen esetben a probléma forrása az, hogy az eVIR nem bruttó, hanem kizárólag nettó összegekkel dolgozik (még ha be is állítható, hogy a felületen legyen lehetőség bizonylat készítésnél bruttó árakat megadni / látni). A normál számla tartalmi és formai kellékei között szerepel a nettó ár is, azaz nem lehet figyelmen kívül hagyni. Viszont vannak olyan összegek, amit a matematika jelenlegi állása szerint határozottan nem lehet 27% ÁFA tartalom mellett a kerekítési szabályok figyelembe vételével úgy leírni, hogy a nettó+ÁFA=bruttó képlet is igaz legyen ha az ÁFA 27%. Pl. a bruttó 31 az egy ilyen összeg, aminél nagyon látványosan lehet a problémát demonstrálni:

• 24*1.27=30.48, azaz ha nettó 24 Ft-hoz 7 Ft ÁFÁ-t számolunk, akkor az 29.16% ÁFÁ-t jelentene (24*1.29166666 = 30.9999999)
• 25*1.27=31.75, azaz ha nettó 25 Ft-hoz 6 Ft ÁFÁ-t számolunk, akkor az 24% ÁFÁ-t jelentene (25*1.24=31).

Mivel nincsenek konkrét előírások a NAV részéről a kerekítésekre, minden fejlesztő azt csinál vele amit csak szeretne, vagy amit tud. Az általánosan elfogadott elv az, amit mi is követünk: összeadjuk ÁFA kulcsonként a nettó összegeket, majd ez alapján kiszámítjuk az ÁFA értékét, amit kerekítünk. Ahhoz, hogy matematikailag stimmeljen, az ÁFA alapot is ennek megfelelően módosítjuk, majd a nettó+ÁFA=bruttó elvet követve állítjuk elő a bruttó összeget.

Rengeteg különböző eset létezik, ami az egyik esetben jó megoldás, az másik esetben elfogadhatatlan:

• van ahol mindent egész forintra kerekítenek (tételesen is) van ahol nem.
• van ahol kicsi egységárak (pl. nyomda, 0.00001 HUF / db) és nagy mennyiségek vannak
• van ahol tételesen mindent 5 HUF-ra kerekítenek
• van ahol a számla végösszegét kerekítik 5 HUF-ra
• van ahol nem elég a számla nettó végösszegének megegyeznie mondjuk egy ajánlatban levő összeggel, a bruttónál is fontos, hogy fillérre pontosan annyi legyen.
• van ahol nem foglalkoznak vele, annyi, amennyi
• van, ahol fel szabad tüntetni a számlán a kerekítés összegét megjegyzésként, van ahol nem nézik jó szemmel

Az eVIR a Pénznemek beállításaival igyekszik a lehető legjobban támogatni az eseteket. A rendszer szempontjából kizárólag az a fontos, hogy matematikailag stimmeljenek a számok, azaz ÁFA kulcsonként nézve nettó összesen +/- kerekítés + kerekített ÁFA = bruttó végösszeg.

EUR, USD, és bármilyen HUF-tól különböző pénznemben ez a probléma nem létezik, mert azoknál nem kell kerekíteni az ÁFA összegét.

Amikor a fentiekből következően előáll az az eset, hogy egy bruttó összeget nem sikerül szerepeltetni a számlán, akkor kétféle megoldás is létezik rá:

• Alkalmi megoldás: létre lehet hozni egy szolgáltatást „Pénzügyi kerekítés” vagy hasonló megnevezéssel, amivel a számla bruttó végösszegét manuálisan lehet „befolyásolni” pár Forinttal. Ha az előnézet szerint nem a kívánt összeg látszik, akkor fel kell tenni egy ilyen pénzügyi kerekítés tételt plusz vagy mínusz 1-2-3 HUF értékben adómentesen, és akkor a végösszeg ezzel módosítva már ki fogja adni a kívánt értéket.
• Hosszú távú megoldás: A pénznem beállításaiban lehet addig módosítgatni a különböző értékeket, amíg a megfelelő kombináció áll elő. Pl. a legkisebb a legkisebb fizetési egység értékének 5-re állításával a bizonylatok végösszege 5-el osztható lesz, ami ugyan más problémákat vet fel, viszont arra a jellemző problémára megoldást nyújt, hogy miért nem lehet egyes bruttó kerek számokat kiszámlázni.