Tartalomjegyzék

Számlázási folyamat

A számla az a pont, ahol a termék végleg elhagyja a készletet, és ahol a pénzügyi követelés keletkezik. Az eVIR-ben számlát előzmény bizonylat nélkül és előzmény bizonylatból is lehet készíteni — ez az oldal az összes utat összeszedi.

Vissza az áttekintőhöz: Az eVIR logisztikai folyamata

Az öt számlázási út

Út Honnan kerülnek a tételek Mi történik a készlettel Mi történik a rendeléssel
Raktárból | Termék raktárból | — a kiválasztott raktár készletéből Kikerül a raktárból —
Cikktörzsből | Termék cikktörzsből | — készlettől függetlenül A termék még nincs készleten; később a bevételezéskor a Termék utólagos bevételezése gombbal kell összekapcsolni —
Szolgáltatás | Szolgáltatás keresés | Nincs készlethatás —
Vevői rendelésből | Vevői rendelés | — a teljesíthető rendelések közül A rendelés raktárából kerül ki, a raktár megszűnik Teljesítve lesz
Szállítólevélről | Szállítólevél | — a számlázható szállítólevelek közül Már korábban kikerült a raktárból —
Munkalapról | Munkalap | Már korábban kikerült a raktárból —
Számlázandókból tömeges generálás Tipikusan szolgáltatás, nincs készlethatás —

A leggyakoribb hiba. Egy vevői rendelést kizárólag a | Vevői rendelés | gombbal felvett tételek teljesítenek. Ha ugyanaz a termék a | Termék raktárból | gombbal kerül a számlára, a rendelés nyitva marad.

Egy számlán a fenti források keverhetők: mehet rá egyszerre szállítólevél, munkalap, rendelés és közvetlenül felvitt tétel is.

Ha a Keresendő mezőbe konkrét vevői rendelés szám kerül, a rendszer rész-számlázást is enged a már teljesíthető tételekre akkor is, ha a teljes rendelés még nincs teljesíthető állapotban.

Előfeltételek

1. Normál számla

  1. Számlázás → Számla készítése
  2. Partner kiválasztása
  3. Email értesítő A mező csak a partner kiválasztása után jelenik meg
  4. Paraméterek:
    • fizetési mód
    • fizetési határidő (a fizetési módnak megfelelően)
    • teljesítés dátuma
    • árkategória (más pénznemű számlához az adott pénznemű árkategória kell)
    • bizonylatkép — a PDF sablonok közé rögzített számlaképek közül
  5. Megjegyzés
  6. Tételek hozzáadása — a fenti táblázat szerinti gombokkal, ismételve, amíg minden tétel a bizonylaton van
  7. | Felvesz | — elkészül a számla; a beállításoktól függően e-mailben megy a partnernek, vagy a megadott példányszámú PDF generálódik

A hatályos szabályozás szerint a kinyomtatott számlákat nem kötelező aláírással és/vagy pecséttel ellátni.

Részletesen: Számla, Bizonylat készítés

Hasznos gombok a tételeknél

2. A számla változatai

Menüpont Mire való
Számlázás → Egyablakos számla készítése Gyors, egy képernyős rögzítés → Egyablakos számla
Számlázás → Exportszámla készítés Külföldi (Közösségen belüli vagy harmadik országbeli) értékesítés → Export számla
Számlázás → Fordított áfás számla Fordított adózás alá eső ügylet → Fordított ÁFÁ-s számla
Számlázás → Kéziszámla → Kéziszámla rögzítés Kézzel, papíron kiállított számla utólagos rögzítése → Kézi számla
Számlázás → Kéziszámla → Kézi-előlegszámla rögzítés Kézi előlegszámla rögzítése → Kézi előlegszámla
Számlázás → Előlegszámla → Előlegszámla Előleg bekérése, majd a végszámlába beszámítása → Előleg számla
Számlázás → Félbehagyott számlák Megkezdett, be nem fejezett számlák → Félbehagyott számlák

Előleg, proforma, díjbekérő — mi a különbség?

Bizonylat Szigorú számadású Foglal készletet ÁFA
Proforma számla nem nem — bármi kerülhet rá raktárkészlettől függetlenül nem keletkeztet ÁFA fizetési kötelezettséget, a vevő nem igényelhet vissza
Díjbekérő nem igen — szállítólevélből generálódik, így a készlet már le van kötve ugyanaz, mint a proformánál
Előlegszámla igen nem ÁFA-tartalmú, a végszámlába beszámítandó

A díjbekérő nem önálló bizonylat, hanem egy már elkészült szállítólevél tételeinek díjbekérő fejléccel való nyomtatási képe. Az összeg beérkezése után a szállítólevél pár gombnyomással számlázható. A díjbekérő nem támogatja az előlegszámla kezelését — az alapján érkezett összegre egy lépésben számlát kell készíteni. → Díjbekérő

Proforma esetén viszont van mód előleg tételt is a bizonylatra tenni, abból előlegszámlát készíteni, majd a termékek számlázásakor az előlegszámlát beemelve végszámlát kiállítani. → Proforma számla

3. Tömeges számlázás

A tömeges számlázásnak nincs önálló menüpontja — a számlázandók listájáról indul.

  1. Számlázandók → Számlázandók partnerenként
  2. A lista navigációs sávjában a keresővel szűkíthető a kör
  3. A Számlázás gombra kattintva megjelenik a tömeges számla generálás és email kiküldés felülete
  4. Email értesítő — az összes email a beállított értesítő sablont fogja tartalmazni
  5. Paraméterek: fizetési határidő és teljesítés dátuma, amit a rendszer minden generált számlára alkalmaz
  6. | Felvesz |

Azonos partnerhez rögzített számlázandó tételeket a rendszer egy számlán összesíti.

Részletesen: Tömeges számla generálás, Szolgáltatás- és szerződésfolyamat

4. Pénztárgépes bizonylat

Pénztárgépes értékesítéskor (nyugta adása) a hivatalos bizonylatot a pénztárgép adja ki. Az eVIR-be az adatokat kizárólag a készletnyilvántartás miatt kell rögzíteni.

  1. Számlázás → Pénztárgépes bizonylat
  2. Partner kiválasztása — csak ha ez a rendszerbeállításokban engedélyezve van
  3. Egyetlen paraméter: fizetési mód Csak az a fizetési mód választható, amelynél a Pénztárgépes bizonylathoz jelölőnégyzet be van kapcsolva
  4. Tételek hozzáadása
  5. | Felvesz | — elkészül a bizonylat, de nem készül automatikusan nyomtatható PDF

Az elkészült pénztárgépes bizonylatok a Számlázás → Számlalista menüpontban találhatók.

Pénztárgépes bizonylatnál a helyesbítés nem működik, viszont sztornó bizonylat készíthető (pl. ha a vevő visszahozza a terméket).

A napi gyűjtő bizonylat

Ha számla készül, de pénztárgép is van

Így nincs duplán bizonylatolva ugyanaz az értékesítés.

Részletesen: Pénztárgépes bizonylat rögzítése, Pénztárgép

A kiállított számla adatait a rendszer automatikusan továbbítja a NAV felé. Ez nem opcionális lépés, hanem a számlázás elválaszthatatlan része.

Adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás (XML export): Számlázás → Összesítés → NAV ellenőrzés → NAV XML

6. Jótállási jegy

Garanciális termék értékesítésekor a számlához jótállási jegy is készíthető.

7. Helyesbítés és sztornó

Ha egy termék visszakerül a vevőtől, azt nem szabad „Jóváírás„ nevű szolgáltatással, negatív mennyiséggel egy normál számlára tenni: az így jóváírt termék nem kerül vissza raktárkészletre, nincs kapcsolat az eredeti és az új számla között, és az adattartalom nem küldhető a szabályozásnak megfelelően a NAV-nak. A helyes megoldás a helyesbítés vagy sztornó.

Részletesen: Visszáru, sztornó, helyesbítés, Számla helyesbítés, stornó

8. Listák és összesítések

Napi használatra

Zárásra, bevallásra

Részletesen: Számlalisták, Összesítés menü

Folytatás

A kiállított vevői számla automatikusan átkerül a pénzügyi számlanyilvántartásba — onnantól a kiegyenlítés következik: Pénzügyi folyamat

Kapcsolódó oldalak: